Roland és a ka-tet útja a Setét Torony felé. Rózsa és kapu.
Befejeztem a hét kötetet, többezer oldal, sokkal jobban élveztem, mint amit vártam. Stephen King óriási, sokmindent (még önmagát is) magába foglaló regényfolyama ha nem is végig egyenletes színvonalon, de rengeteg ragyogó résszel, és főleg átfogó, hatalmas és megragadó világaival ott van a legnagyobbak között. Ragyogás, Stand, Carrie, Christine, Rémkoppantók, Tortúra, Állattemető - ezek között. És a befejezés is csak kicsit zavart, elhiszem Kingnek, hogy ez kellett szerinte.
(Az meg, hogy olyan bevallott kiindulópontjai voltak, mint pl. Leone vagy a Hét mesterlövész, az csak külön plusz.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.