A 100 éves évfordulón nagyon sok érdekeset láttam, olvastam. Szerintem jó volt a Julian Fellowes féle minisorozat, érdekességképpen leszedtem az ott veszett multimilliárdos Astor sci-fijét, megismertem a fantasztikus Encyclopedia Titanica-t, nagyszerű volt az index "közvetítése". Na, és belenéztem ismét a Cameron-filmbe, ami kapcsán három "felfedezést" tettem.
1. Kate Winslet összehasonlíthatatlanul jobban néz ki most 36 évesen, mint akkor 21 évesen. Di Capriónak pedig szintén jót tett a 15 év, emberformájú lett (várom a Gatsby-t!).
2. Meglepő volt, hogy mennyire látszott néha a műterem, a vizuális effekt, a technológia még nem volt a mai szinten. A párafelhős leheletek pedig egészen rémesen néznek ki.
3. Új (bár bizonyára messze nem forradalmi) értelmezést találtam a filmnek: Jack nem is létezett, csupán az elképesztő traumán átesett Rose meggyötört elméjének színes, szélesvásznú szülötte.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.