Ha véletlenül elmélkedtem volna azon, hogy milyen pápa volna jó, akkor valószínűleg ott lett volna a nyerő szempontok között az, hogy dél-amerikai, jezsuita, jó humorú, Assisi Szent Ferencet példának tekintő. Ennyiben mindenképpen pozitívnak tűnik Ferenc pápa megválasztása. A szokatlanul erős szociális érzékenység is reményt keltő. (Nehéz nem gondolni arra, hogy a magyar KDNP-nél vakargatják a fejüket azok, akikben van még némi hit és tisztesség...)
A katolikus egyház jelene, jövője és általános megítélése szempontjából fontos kérdésekben (melegek és nők szerepe, cölibátus, valamint az egyház berkein belüli pedofília és az arra adott reakció) óvatosnak kell lennünk, lehetnek kisebb-nagyobb lépések a helyes irányban, nem mernék nagy pénzben fogadni, hogy lesznek, de örülnénk neki.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.