(Lassan egy hete volt, de az úszó-vb lekötött túlságosan.) Most láttam ötödször a New York-i dalnokot, és ez volt az egyik legjobb koncertje. A Gödör a kissé amfiteátrum-szerűségével tökéletes "szabadtéri klubkoncert" hangulatot adott, Budapest itt (és mint Suzanne elmeséléséből kiderült, nekik már előző este is) a legszebb arcát mutatta.
Az örök zseniális Mike Visceglia basszon, a szintén szimpatikus Gerry Leonard gitáron a kísérők. Elhangzott minden, amit csak kívánhattam, jól, lelkesen, pontosan, szívvel. Már-már azt hittem (balga módon), hogy In Liverpool nem lesz, de a második ráadásban aztán zengett a boy in the belfry. Annyi csúcspont volt, gyakorlatilag minden dal, de ha külön ki kellen emelni, akkor In Liverpool mellett talán Tombstone, Luka, Gypsy, New York Is A Woman, Rosemary, Queen and the Soldier. És új dalként a The Man Who Played God. Suzanne nagy formában, nagy kedvvel, szeretnivalóan.
Az egyik legjobb koncert volt. Értő beszámolók és jó képek a fórumon, illetve Mike blogjában is jólesően kedves írás a csodás basszerostól.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.