Az év utolsó listája, 7 regény, 1 filmes, 1 politikai riport-könyv és a Transmetropolitan sorozat befejezése. A lista elején és végén német nyelvű regények: Kehlmann-t nagyon megkedveltem, és a több síkon futó történet-hálózat nem is okoz csalódást. A Winnetou viszont eredetiben, húzások nélkül erősen túlírt, May imádja önnön magát hallgatni/olvasni.
A Királyok csatája ott folytatta, ahol a Trónok harca abbahagyta, magával ragadó, letehetetlen, állandó feszültséget jelentő fantasy. Tolsztoj Feltámadása a kései mestert mutatja, egy elit-ellenes, egyház-ellenes, hatalom-ellenes, elnyomás-ellenes öreg próféta keserű tanmeséje. Nagyon erősen érezhető így utólag a regény hatása Groszmanra.
Forsyth precizitása, mesélőképessége, tempója és tárgyi tudása még mindig a régi. Riggs Vándorsólyoma jó, de az óriási hype-hoz nem ér fel.
| Daniel Kehlmann | Ruhm | 9 |
| George R.R. Martin | Királyok csatája | 9 |
| Warren Ellis - Darick Robertson | The Cure / One More Time | 8,5 |
| Lev Tolsztoj | Feltámadás | 8,5 |
| Frederick Forsyth | A Kobra | 8,5 |
| Edward Buscombe | Stagecoach | 8 |
| Laurell K. Hamilton | Fogat fogért | 8 |
| Al Ghaoui Hesna | Háborúk földjén | 8 |
| Ransom Riggs | Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei | 8 |
| Karl May | Winnetou I. | 7,5 |
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.