Miután nagy kedvencem az "Isten veled, ágyasom!", valamint megnéztem és élveztem a Mei Lanfang-ról szóló filmet is, tudok pár dolgot a műfajról, plusz olvastam a Sanguo-t, láttam a Woo-filmet, nagy meglepetések nem érhettek. Kétségtelenül nagy dolog, hogy eljöttek ide (és Bécsbe meg Prágába) bemutatni ezt a jeles alkotást, még ha ez egy lebutított, áramvonalasított előadás is volt. Sokkal kisebb színpadok vannak itt, kisebb díszletek, kevesebb szereplő, kisebb zenekar, és a zenét is egyszerűsítették az európai füleknek. Baj ez? Aligha. Talán csak a Sun Qian udvarában folyó vita volt túl hosszú, és nehezebben kedvelhető, a többi élvezetes és követhető volt, a csatára pedig a látvány is felpörgött, bár nyilván ez kutyafüle a pekingi NCPA hatalmas színpadán látható képhez képest. Azt hiszem, tökéletes volt egy bemutatkozásnak, a közönség is kimondottan pozitívan fogadta. Egy kis jingju senkinek sem árt, sőt a kulturális sokszínűség, kitekintés, nyitottság jegyében még hasznos is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.