Néhány megállapítás a medencés versenyek kapcsán, Kazany után Rio előtt:
1. Jól áll a magyar csapat. A három arany, kilenc érem bizony az olimpián sem volna irreális. Hosszú Katinka megtalálta a négy számot, amit valószínűleg ott úszni fog: vegyesben most nincs ellenfele, háton pedig bőven van még fejlődési lehetőség. A csodás újjászületést bemutató Cseh, a végre befutó Verrasztó akár aranyért is utazhat majd, Gyurta meg naná, ő másért el sem indulna. Kapás, Bernek, Kenderesi, Szilágyi a kellemes meglepetések lehetnek. A legnagyobb öröm számomra Kapás Bogi bronzérme volt a hihetetlen, 15 másodperces országos csúccsal, óriási volna az olimpián 800-on egy érem.
2. Európa uralkodik. Úgy elvitték (elvittük) az aranyak majdnem felét, hogy a hagyományos nagyok közül az oroszok, a németek, az olaszok csak egyet, a hollandok nullát nyertek. A brit csapat előretörése a leglátványosabb, de szinte minden számban ott van egy nagy rakás európai, aki veszélyezteti, illetve sokszor el is nyomja a tengerentúli nagyhatalmakat.
3. Melyek közül jó néhány szűk esztendő után visszatért az élvonalba Ausztrália, és a hagyományoknak való újbóli megfelelés kétségkívül a holland mágus, Jacco Verhaeren leszerződtetésének és munkájának köszönhető. És ez elvileg még csak másfél évnyi kapitánykodás eredménye, lehetnek még jobbak is. Az amerikaiak viszont hiába nyerték meg az éremversenyt, mégis nagy visszaesésnek tűnik a szereplésük. Az egyéni aranyak 80 százaléka egyetlen embernek köszönhető (lásd 4. pont), és az aranyesélyesek tömege mellett az erős középmezőny is hiányzott. Biztosan változatnak a felkészülésen és a válogatási rendszeren is. Plusz egy Phelps segíthet, de ennél több kell a régi dominanciához való visszatéréshez.
4. Katie Ledecky. Négy egyéni és egy váltó arany, három világcsúcs, és 200-tól 1500-ig mind a négy gyorsúszó szám megnyerése. Mindig voltak és vannak olyanok, akik egyeduralkodók egy-egy úszásnemben, számban. (Pl. éppen Hosszú a vegyesen most.) De ekkora fölény három számban, és a hozzátett 200-as ráadás, mindez nagyon ritka, és tátott szájú csodálatot érdemel. Még mindig csak 18 éves, a határ most úgy tűnik, a csillagos ég, kíváncsian várjuk, mi lesz, hova jut el még.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.